napkelte

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

nap +‎ kelte

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnɒpkɛltɛ]
  • Hyphenation: nap‧kel‧te
  • Rhymes: -tɛ

Noun

[edit]

napkelte (plural napkelték)

  1. sunrise (time of day)
    Antonyms: napnyugta, naplemente

Usage notes

[edit]
Adverbs of temporal nouns     (see also: Appendix:Hungarian words of time)
no suffix (the noun
can act as an adverb
)
nappal (daytime), reggel (early morning), délelőtt (late morning), délután (afternoon), este (evening), éjjel / éjszaka (night), and vasárnap (Sunday)
-kor (at) pirkadat / virradat (dawn), napkelte (sunrise), napnyugta (sunset), alkonyat (dusk), szürkület (twilight), éjfél (midnight), hours and minutes, and the names of holidays (húsvét (Easter) etc.)
-ban/-ben (in) dél (noon), hajnal (daybreak), names of months (januárdecember) and hónap (month), évszak (season), év (year) and specific years, évtized (decade) and longer periods
-n/-on/-en/-ön (on) days of the week (hétfőszombat) except Sunday, days of the month (elseje (1st), másodika (2nd) etc.), nap (day), hét (week), nyár (summer), and tél (winter)
-val/-vel (with, assimilated: -szal/-szel) tavasz (spring), ősz (autumn, fall)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative napkelte napkelték
accusative napkeltét napkeltéket
dative napkeltének napkeltéknek
instrumental napkeltével napkeltékkel
causal-final napkeltéért napkeltékért
translative napkeltévé napkeltékké
terminative napkeltéig napkeltékig
essive-formal napkelteként napkeltékként
essive-modal
inessive napkeltében napkeltékben
superessive napkeltén napkeltéken
adessive napkelténél napkeltéknél
illative napkeltébe napkeltékbe
sublative napkeltére napkeltékre
allative napkeltéhez napkeltékhez
elative napkeltéből napkeltékből
delative napkeltéről napkeltékről
ablative napkeltétől napkeltéktől
non-attributive
possessive - singular
napkeltéé napkeltéké
non-attributive
possessive - plural
napkeltééi napkeltékéi
Possessive forms of napkelte
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. napkeltém napkeltéim
2nd person sing. napkeltéd napkeltéid
3rd person sing. napkeltéje napkeltéi
1st person plural napkelténk napkeltéink
2nd person plural napkeltétek napkeltéitek
3rd person plural napkeltéjük napkeltéik

Further reading

[edit]
  • napkelte in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN