tavasz

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Either from the same Proto-Finno-Ugric *towke ‎(spring)[1] as Finnish touko, or related to Turkic forms such as Chuvash tu-, tăv- or Nogai tuv- ´to be born, to give birth´.[2] Hung. tavasz (tava- root + -sz affix) has an original meaning ´birth´.[2]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈtɒvɒs/
  • (file)
  • Hyphenation: ta‧vasz

Noun[edit]

tavasz ‎(plural tavaszok)

  1. spring (season)

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative tavasz tavaszok
accusative tavaszt tavaszokat
dative tavasznak tavaszoknak
instrumental tavasszal tavaszokkal
causal-final tavaszért tavaszokért
translative tavasszá tavaszokká
terminative tavaszig tavaszokig
essive-formal tavaszként tavaszokként
essive-modal
inessive tavaszban tavaszokban
superessive tavaszon tavaszokon
adessive tavasznál tavaszoknál
illative tavaszba tavaszokba
sublative tavaszra tavaszokra
allative tavaszhoz tavaszokhoz
elative tavaszból tavaszokból
delative tavaszról tavaszokról
ablative tavasztól tavaszoktól
Possessive forms of tavasz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tavaszom tavaszaim
2nd person sing. tavaszod tavaszaid
3rd person sing. tavasza tavaszai
1st person plural tavaszunk tavaszaink
2nd person plural tavaszotok tavaszaitok
3rd person plural tavaszuk tavaszaik

Derived terms[edit]

See also[edit]

References[edit]

  1. ^ BENKŐ Loránd (főszerk) 1976: A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I-III. [Historical Etymological Dictionary of the Hungarian Language] Akadémiai Kiadó, Budapest.
  2. 2.0 2.1 CZEGLÉDI, Katalin: The Linguistic Background of the Scythian-Hunnish-Avar-Hungarian Continuity. Journal of Eurasian Studies, Volume I., Issue 4. / October — December 2009. Page 84. ISSN 1877-4199.