végezet

Hungarian

Etymology

From végez +‎ -et (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈveːɡɛzɛt]
• Hyphenation: vé‧ge‧zet
• Rhymes: -ɛt

Noun

végezet (countable and uncountable, plural végezetek)

1. (literary) end (the end of something)

   az idők végezetéig ― until the end of time; forever

2. (archaic, linguistics) suffix

   Synonyms: végződés, rag

3. (archaic) decision, order, deliverance, resolution

   Synonyms: döntés, határozat, végzés

4. (rare, poetic) destiny, chance, fate

   Synonyms: végzet, sors

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	végezet	végezetek
accusative	végezetet	végezeteket
dative	végezetnek	végezeteknek
instrumental	végezettel	végezetekkel
causal-final	végezetért	végezetekért
translative	végezetté	végezetekké
terminative	végezetig	végezetekig
essive-formal	végezetként	végezetekként
essive-modal	végezetül	—
inessive	végezetben	végezetekben
superessive	végezeten	végezeteken
adessive	végezetnél	végezeteknél
illative	végezetbe	végezetekbe
sublative	végezetre	végezetekre
allative	végezethez	végezetekhez
elative	végezetből	végezetekből
delative	végezetről	végezetekről
ablative	végezettől	végezetektől
non-attributive possessive - singular	végezeté	végezeteké
non-attributive possessive - plural	végezetéi	végezetekéi

Possessive forms of végezet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	végezetem	végezeteim
2nd person sing.	végezeted	végezeteid
3rd person sing.	végezete	végezetei
1st person plural	végezetünk	végezeteink
2nd person plural	végezetetek	végezeteitek
3rd person plural	végezetük	végezeteik

Further reading

• végezet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN