barna

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Barna, bârnă, and bǻrnă

Albanian[edit]

Etymology[edit]

Gheg plural form of bar (herb, grass). Replaced the Ottoman loanword ilaç.

Noun[edit]

barna f

  1. drug, medicine
Related terms[edit]

Basque[edit]

Adjective[edit]

barna

  1. deep

Gothic[edit]

Romanization[edit]

barna

  1. Romanization of 𐌱𐌰𐍂𐌽𐌰

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German. Compare braun (brown).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbɒrnɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: bar‧na

Adjective[edit]

barna (comparative barnább, superlative legbarnább)

  1. brown
  2. having dark complexion/skin, tanned
  3. brown-haired, brunette
    • 1899, Endre Ady, Színházban:[1]
      Nincs egy tűrhető szereplő, / Unalmas, rossz mind a hány, / Ha hiányzik páholyából / Az az édes, barna lány.

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative barna barnák
accusative barnát barnákat
dative barnának barnáknak
instrumental barnával barnákkal
causal-final barnáért barnákért
translative barnává barnákká
terminative barnáig barnákig
essive-formal barnaként barnákként
essive-modal
inessive barnában barnákban
superessive barnán barnákon
adessive barnánál barnáknál
illative barnába barnákba
sublative barnára barnákra
allative barnához barnákhoz
elative barnából barnákból
delative barnáról barnákról
ablative barnától barnáktól

Derived terms[edit]

See also[edit]

Colors in Hungarian · színek (layout · text)
     fehér      szürke      fekete
             piros, vörös ; karmazsin              narancssárga ; barna              sárga ; krémszínű, csontszínű
             citromzöld              zöld             
             cián ; zöldeskék              azúrkék, égszínkék              kék
             ibolya ; indigó              bíbor ; lila              rózsaszín

References[edit]


Icelandic[edit]

Etymology[edit]

From barn (child).

Pronunciation[edit]

Verb[edit]

barna (weak verb, third-person singular past indicative barnaði, supine barnað)

  1. (with accusative) to make pregnant, knock up
    Ég fréttiJón hefði barnað enn eina stelpuna.
    I heard that John has knocked up yet another girl.

Conjugation[edit]

See also[edit]

Noun[edit]

barna

  1. indefinite genitive plural of barn

Kashubian[edit]

Etymology[edit]

From Proto-Slavic *borna.

Noun[edit]

barna f

  1. harrow

Norwegian Bokmål[edit]

Alternative forms[edit]

Pronunciation[edit]

Phonetik.svg This entry needs pronunciation information. If you are familiar with the IPA then please add some!

Noun[edit]

barna n

  1. definite plural of barn

Norwegian Nynorsk[edit]

Alternative forms[edit]

Noun[edit]

barna n

  1. definite plural of barn

Old Norse[edit]

Etymology[edit]

From barn (child).

Verb[edit]

barna

  1. to get with child

Conjugation[edit]

References[edit]

  • barna in Geir T. Zoëga (1910) A Concise Dictionary of Old Icelandic, Oxford: Clarendon Press