Sz

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • (phoneme): IPA(key): [ ˈs]
  • (letter name): IPA(key): [ ˈɛsː]

Letter[edit]

Sz (upper case, lower case sz)

  1. The thirty-second letter of the Hungarian alphabet, called essz and written in the Latin script.

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative Sz Sz-ek
accusative Sz-et Sz-eket
dative Sz-nek Sz-eknek
instrumental Sz-szel Sz-ekkel
causal-final Sz-ért Sz-ekért
translative Sz-szé Sz-ekké
terminative Sz-ig Sz-ekig
essive-formal Sz-ként Sz-ekként
essive-modal
inessive Sz-ben Sz-ekben
superessive Sz-en Sz-eken
adessive Sz-nél Sz-eknél
illative Sz-be Sz-ekbe
sublative Sz-re Sz-ekre
allative Sz-hez Sz-ekhez
elative Sz-ből Sz-ekből
delative Sz-ről Sz-ekről
ablative Sz-től Sz-ektől
non-attributive
possessive - singular
Sz-é Sz-eké
non-attributive
possessive - plural
Sz-éi Sz-ekéi
Possessive forms of Sz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Sz-em Sz-eim
2nd person sing. Sz-ed Sz-eid
3rd person sing. Sz-e Sz-ei
1st person plural Sz-ünk Sz-eink
2nd person plural Sz-etek Sz-eitek
3rd person plural Sz-ük Sz-eik

See also[edit]